Címkék: ,

Zelk Zoltán: A három nyúl

Egyszer régen, nagyon régen, zúgó erdő közepében,
három nyulak összegyőltek, selyemfőre települtek,
ottan se ültek sokáig, talán csak egy fél óráig,
amikor felkerekedtek, hogy már végre hazamennek,
egy szarka felettük szállott, s fölkiáltott: "Mit csináltok?
Mit csináltok, három nyulak? Úgy ültök ott, mint az urak..."

- Úgy, úgy bizony, mint az urak felelték a három nyulak.
- Ezután már urak leszünk, ebédre rókahúst eszünk!
Nem fogjuk az időt lopni, most indulunk rókafogni!
Csacsi szarka, nem elhitte? Röpült is már, a hírt vitte,
s buta róka is elhitte.

De hát hogyne hitte volna, akármilyen ravasz róka,
mert a szarka így kiáltott: "Egy jegenye fölött szállok,
mikor lenézek a földre, három nyulak ülnek körbe.
Összebújva tanácskoznak... Jaj, mekkora nyulak voltak!
Jaj, mekkora fejük, szájuk, a medve egér hozzájuk!
Hát még miről beszélgettek? Hogy eztán csak rókát esznek...

Ennek a fele se móka! Szedte is lábát a róka.
Futott ki az erdőszélre, csak mielőbb odaérne!
Hát amint ott futott, szaladt, szemben vele farkas haladt:
- Szaladj te is, komám farkas, jaj, mit láttam, ide hallgass!

Az erdő közepén jártam, most is borsódzik a hátam,
sosem láttam ilyen szörnyet, - ottan ültek három szörnyek!
Három nyúl volt, és akkora, fél méter is volt egy foga!
Hát még miről beszélgettek? Hogy eztán csak farkast esznek...

No hiszen egyéb se kellett, a farkas is futni kezdett,
a rókával versenyt futott, majdnem az orrára bukott!
Addig futott, amíg szembe nem jött vele egy nagy medve;
a medve így szólongatta: "Hova szaladsz, farkas koma?"

- Medve komám, ne is kérdjed, szaladj, ha kedves az élted!
Erdő közepében jártam, jaj, mit láttam,
jaj, mit láttam! Három nyulak ottan ültek éppen ebédre készültek.
Akkora volt foguk, szájuk kis egérke vagy hozzájuk!
Hát még miről beszélgettek Hogy eztán csak medvét esznek!

Egyébre se volt már kedve szaladni kezdett a medve.
Elöl róka, hátul medve, közbül a farkas lihegve.
Így szaladtak erdőszélre, szomszéd erdő közepébe.
Szaporán szedték a lábuk, szellő se érjen utánuk...

Amíg futottak lihegve, egy vadász jött velük szembe
Nézi is őket nevetve: együtt szalad róka, medve...
"No hiszen csak ne nevessél, vigyázz, nehogy bajba essél!
Szaladj inkább te is erre!" - kiáltott rája a medve.

"Az erdőben három szörnyek, puska sem öli meg őket.
Három nyulak, de akkorák, nem láttál még ilyen csodát!"
Szedte lábát a vadász is; eldobta a puskáját is.
Ijedtében megfogadta, most az egyszer érjen haza,
csak ne falják föl a szörnyek, sohase vadászik többet...

Ezalatt a nyusziházban, főszálakból vetett ágyban
három nyuszi aludt szépen, összebújva békességben...



Címkék:

Én a kertész fia vagyok,
kislányokat locsolgatok.
Gyere, kislány, el ne hervadj,
Jó kölnivel meglocsollak!

Kelj föl párnáidról, szép ibolyavirág,
Nézz ki az ablakon, milyen szép a világ!
Megöntözlek szépen az ég harmatával,
Teljék a tarisznya szép piros tojással!
Zöld erdőben jártam,
Két őzikét láttam.
Az egyik kacsintott,
Ide a forintot!
Kerek erdőn jártam,
Piros tojást láttam,
Bárány húzta rengő kocsin,
Mindjárt ideszálltam.
Nesze hát rózsavíz,
Gyöngyöm, gyöngyvirágom.
Hol a tojás, piros tojás?
Tarisznyámba várom!
Eljött a szép húsvét reggele,
Feltámadásunk édes ünnepe.
Ünneplő ruhákba öltöztek a fák,
Pattognak a rügyek, s virít a virág.
A harang zúgása hirdet ünnepet,
Egy kismadár dalol a zöld rétek felett.
Tündérország rózsái közt gyöngyharmatot szedtem,
Akit azzal meglocsolok, megáldja az Isten.
Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok,
Zsebeimbe beleférnek a piros tojások.

Címkék: ,

Kormos István: A nyulacska csengõje
(verses mese)

Hol volt,
hol nem,
volt egy nyulacska –
Bundája szürke,
négy lába fürge,
két füle hosszú,
kurta a farka.

Volt neki egy csöpp
csengője,
azzal járt sétálni
erdőre.
Ha azt a csengőt
megrázta,
„csincsincsin”
csengett az erdőn,
csengett keresztbe,
hosszába.

Egyszer a nyulacska
sétálgatott,
s hát! egy rét közepén
elfáradott.
Ott állt egy kicsinyke
almafa,
a fűbe lefeküdt
alatta,
aludni egy kicsikét –

Almafa ágára felakasztotta
„csincsincsin”
csengettyűjét.

Aludt a nyulacska
jó sokat –
Fölébredt, héj, kutya mája!
Nem látott őkelme
még olyat:
megnőtt a kis fa nagyra,
legalább hét araszra;
csengője ott csengett
fenn magasan,
hiába ugrált érte,
nem érte el sehogyan.

Hosszúfül-kurtafark
nyulacska néz, néz:
„De magas a csengő!”
Aztán elpityerdül bánatosan,
kéri a fát,
kérleli,
vékonyka hangja esengő:
„Fácska, te kedves,
hallod-e?
Pici csengőmet
add ide,
hogy egy vidámat
csengessek,
csengettyűszóra
léphessek!”

De a fa így szól:
„Nem adom!
Csak hilintázzon ágamon!”

Hosszúfül-kurtafark koma
keserves könnyeket hullat,
s szalad négy fürge lábán,
szalad a fa alól tova.

Egy fejszére talál,
annak így kunyorál:
„Fejszécske, kedves,
vágd ki a fát!
Ne sajnáld, kérlek,
a komiszát!
Nem adja vissza
csengőmet,
azt a csudásan
csengőset,
hogy egy vidámat
csengessek,
csengettyűszóra
léphessek!”

A fejsze így szól:
„Nem vágom!
Felőlem a te csengettyűd
hintázhat holtig az ágon!”

Hosszúfül-kurtafark koma
keserves könnyhullatással
szalad négy fürge lábán,
szalad a fejszétől tova.

Egy nagy kőre talál,
annak így kunyorál:
„Kövecske, kedves,
csorbítsd ki a fejszét!
Mért nem megy vágni
a fát, a bestét?
Nem adja vissza
csengőmet,
azt a csudásan
csengőset,
hogy egy vidámat
csengessek,
csengettyűszóra
léphessek!”

De a kő így szól:
„Nem!
Nem kedves amúgysem,
hallod-e,
a csengettyűszó nekem!”

Hosszúfül-kurtafark koma
könnyeit törülgeti,
s szalad négy fürge lábán,
szalad a kőtől tova.

Egy gémeskútra talál,
annak így kunyorál:
„Kutacska, kedves,
nyeld el a kövecskét!
Mért nem csúnyítja
csorbára a fejszét?
Fejsze mért nem vág fát?
A csengettyűs ágát!
Nem adja vissza
csengőmet,
azt a csudásan
csengőset,
hogy egy vidámat
csengessek,
csengettyűszóra
léphessek!”

De a kút így szól:
„Nem!
A követ el nem nyelem!
A te bolondos csengettyűd
ugyan mivégre kell nekem?”

Hosszúfül-kurtafark koma
hüppöget egy kicsikét,
s szalad négy fürge lábán,
szalad a kút mellől tova.

Egy emberre talál,
annak így kunyorál:
„Ember, te kedves,
a kutat merd ki!
Nem akar, kérlek,
követ elnyelni!
Kő nem csorbít fejszét,
fejsze fát nem vágja,
fa nem adja
csengőmet,
azt a csudásan
csengőset,
hogy egy vidámat
csengessek,
csengettyűszóra
léphessek!”
Az ember így szól:
„Nem!
A te csöpp csengettyűdért
a kutat ki nem merem!”

Hosszúfül-kurtafark koma
pityereg egy sort magában,
s szalad négy fürge lábán,
szalad az embertől tova.

Egy bikára talál,
annak így kunyorál:
„Bika, te kedves,
döfj az emberbe!
Kutat kimerni
mért nincsen kedve?
Kút nem nyel kövecskét,
kő nem csorbít fejszét,
fejsze nem vág fát,
fa nem adja
csengőmet,
azt a csudásan
csengőset,
hogy egy vidámat
csengessek,
csengettyüszóra
léphessek!”

A bika így szól:
„Nem döföm!
A te fán csüngő
csengettyűdhöz
nincs közöm!”

Hosszúfül-kurtafark koma
keserű könnyeit nyeli,
s szalad négy fürge lábán,
szalad a bikától tova.

Egy pulikutyát talál,
annak így kunyorál:
„Kis puli, kedves,
szaladj!
Bika farkába harapj!
Bika embert nem döföl,
ember kutat nem merít,
kút nem nyeli a követ,
kő fejszét nem csorbítja,
fejsze nem vágja a fát,
fa nem adja
csengőmet,
azt a csudásan
csengőset,
hogy egy vidámat
csengessek,
csengettyűszóra
léphessek!”

Hát az a puli,
csöpp fekete,
ugat egy akkorát,
de milyen mekkorát,
hogy ég-föld szakad bele.
Ugrik:
ott a bika farka,
nosza, kutyául harapja,
bika az ember után,
szarvával döföl csúnyán,
ember a kutat meri,
merítő vödre teli,
kút a követ nyeli:
hopp!
kő fejszét csorbítja:
kopp!
fejsze vágja a fát,
döngeti a komiszát,
adja a csengőt a fa,
nyújtja a nyúlnak maga.

Hosszúfül-kurtafark koma
szalad a csengővel tova.
Vidáman kalimpál
csengője,
azzal jár sétálni
erdőre.

Ha azt a csengőt
megrázza,
„csincsincsin”
csendül az erdőn,
csendül keresztbe,
hosszába.

Talán épp most is cseng,
a nyulacska fülébe zeng. 


Címkék: ,

Mesebeli kiskirályhoz
Betévedt egy kisleány
amint éppen vacsorázott
Tulipános udvarán.
Ugye szép itt? Ugye jó itt?

Nézz csak ide meg oda,
Bársony itt a gyepes udvar
Drágakő a palota.
A mi libánk ezüsttollú,
Aranyszőrű a cicánk,
Ugye itt maradsz nálunk
Örökre te kisleány?

Köszönöm a meghívást de
El nem fogadhatom.
Szalmatetős kicsi kunyhó
Az a ház, hol én lakom.

Ott van az én két testvérem,
Édesanyám és apám.
Ha ölelnek, ha csókolnak,
Fejem rájuk hajthatom,
Szalmatetős kicsi kunyhóm
A világért nem adom!


*****

Címkék: , ,


Az autós játékban a szétszórt ajándékokat kell összegyűjteni, közben vigyázni hogy elkerüljük az ütközést a szemben jövő forgalommal és hogy a jeges útszakaszokat is kikerüljük.

Kattints az alábbi képre a játék elkezdéséhez és várd meg a betöltődést, a Play gombbal indulhat a játék:


Címkék: , , ,




Használd a fantáziád, és készíts karácsonyi díszletet ezzel a kirakós játékkal

Az egérrel mozdíthatjuk az elemeket, és gyönyörű karácsonyi tájat varázsolhatunk.
PrintScripttel kimásolhatjuk és egy rajz programba beillesztve akár el is menthetjük magunknak a képet, amit alkottunk.

Kattints az alábbi képre, várd meg hogy betöltődjön és a Start gombbal kezdődhet a szórakozás:

Címkék: , ,

Ingyen online játék.
Nem kell telepíteni csak elindítani és játszani...
Cél, hogy minél több téglát leszedj a pattogó labdával, úgy hogy a labda ne essen le.

Kattints a képre és várj míg betöltődik a játék, addig nem érdemes rákattintani, mert elvisz más oldalra.

Címkék: ,

Egyszer egy királyfi
mit gondolt magában,
trallala, trallala,
mit gondolt magában?

Lehányta magáról
királyi ruháját,
trallala, trallala,
királyi ruháját.

Rávette helyette
a kocsis gúnyáját,
trallala, trallala,
a kocsis gúnyáját.

Elindult megkérni
szegény ember lyányát,
trallala, trallala,
szegény ember lyányát.

"Adj' Isten jó napot,
szegény ember lyánya,
beszabad-e jönnöm,
szegény ember lyánya?"

"Fogadjisten kendnek,
szegény kocsis legény
hozta Isten, hozta,
szegény kocsis legény!

Üljön le minálunk,
nálunk kanapéra,
trallala, trallala,
nálunk kanapéra."

"De nem azért jöttem,
hogy én itt leüljek,
trallala, trallala,
hogy én itt leüljek.

Hanem azért jöttem,
jössz-e hozzám vagy sem,
trallala, trallala,
jössz-e hozzám vagy sem?"

"Elmegyek én kendhez,
szegény kocsislegény,
illik kend énhozzám,
szegény kocsis legény."

Akkor a királyfi
mit gondolt magában,
trallala, trallala,
mit gondolt magában?

Elindult megkérni
gazdag bíró lyányát,
trallala, trallala,
gazdag bíró lyányát.

"Adj' Isten jó napot,
gazdag bíró lyánya,
trallala, trallala,
gazdag bíró lyánya!"

"Fogadjisten kendnek,
szegény kocsis legény
trallala, trallala,
szegény kocsis legény!

Üljön le minálunk,
nálunk a - lócára,
trallala, trallala,
nálunk a - lócára."

"De nem azért jöttem,
hogy én itt leüljek,
trallala, trallala,
hogy én itt leüljek.

Hanem azért jöttem,
jössz-e hozzám vagy sem?
Trallala, trallala,
jössz-e hozzám vagy sem?"

"Gazdag leány vagyok,
gazdag legényt várok,
trallala, trallala,
gazdag legényt várok."

Akkor a királyfi
mit gondolt magában,
trallala, trallala,
mit gondolt magában?

Lehányta magáról
a kocsisi gúnyát,
rávette helyette
a királyi pompát.

Elindult megkérni
gazdag bíró lyányát,
trallala, trallala,
gazdag bíró lyányát.

"Adj' Isten jó napot,
gazdag bíró lyánya,
ba szabad-e gyünnöm,
gazdag bíró lyánya?"

"Hozta Isten, hozta,
fényes királyúrfi,
trallala, trallala,
fényes királyúrfi.

Üljön le hát nálunk
selyemkanapéra,
trallala, trallala,
selyemkanapéra."

"De nem azért jöttem,
hogy én itt leüljek,
trallala, trallala,
hogy én itt leüljek.

Hanem azért jöttem,
jössz-e hozzám vagy sem,
gazdag bíró lyánya,
jössz-e hozzám vagy sem?"

"Elmegyek én kendhez,
fényes királyúrfi,
illik kend énhozzám,
fényes királyúrfi."

"Nem kellesz énnekem,
gazdag bíró lyánya,
kell nekem, kell nekem
szegény ember lyánya!


*****

Címkék: , , ,



Nézd a mesék színhelyét
Figyelj, ez New York city
Ez a kemény város
Vagány fickót kíván
De ha merész vagy legyőzheted
Mert a merészek mind győztesek
És a kapu neked is távra-nyitva áll

Nézd csak micsoda remek világ
Ez New York city
Itt a nyüzsgő nép közt akad sok-ok barát
Tegnap hol jártál nem érdekes
De az megtalál, ki megkeres
Hát csak rajta járd ki ezt az iskolát

Hát Olivér légy merész
Légy ügyes és tettre kész
És nem érhet semmi vész
Hidd el kicsim
Mesém rólad szól
Olivér nézd meg jól
Ez a te városod New York city

Nézd a mesék színhelyét, figyelj
Ez New York city
Ha leszáll az éj zuhog és menny dörög
Ha a víz elmossa otthonod
Ha éhségtől gyomrod korog
Ne félj, azért ne rettegj kiskölyök

Hát Olivér harcra fel,
Hogy sikerül bíznod kell
Jut neked a Földön hely
Hidd el kicsim

Álmodj szépeket
Boldog lesz itt még az életed
Ez a te városod New York city (3x)

Nézd csak mesék színhelyét
Figyelj, ez New York city

Forrás: zeneszöveg.hu







Felvirrad új napod,
festéket, pacsmagot.
Nincs tökély a Földön, csak egy, ÉN!
Kit a világ szeme bámul,
megteszi, amit tehet.
Kis igazítás elől-hátul,
nem az én kedvemért,
de megvesznek keblemért.
Testem egy költemény,
fajomnak gyöngye, ÉN!
Oh, oly fárasztó ez, oly nagy teher.

Ám ha a közönség követel,
nem foszthatom meg szegényt.
Helyemre senki nem állhat úgysem,
egy profi van csak, ÉN!

Testem szép vonala,
íme a tökély, voila.
Nincs tökéletesebb nő.
Egy álom, egy mámor,
és vad szenvedély. Igen,
bámulj, kábulj!
Oly klasszikus klasszis,
mert nemes és klasszis.

Ám hiába imádnak híveim,
mert sajnos semmi remény.
Csinosnak lenni, hebegve kérdem,
kacagva nézem, hogy csúsztok térden
Csinosnak lenni, nem oly nagy érdem,
Tökély csak egy.
Honey





*****

Címkék: , , , ,

Hinta, palinta,
ott repül a pacsirta,
hajtsd meg Oli a hintát,
kapjuk el a pacsirtát.




Jön a kocsi, most érkeztünk.
Jaj, de nagyon eltévedtünk.
Derekasan áztunk, fáztunk,
No, de kicsit elnótáztunk.
Jegenyefa ingó-bingó.
Rajta ül egy ázott holló.
Teregeti csapzott tollát,
Keserüli holló voltát.


Fut, robog a kicsi kocsi
rajta ül a Haragosi
Din-don-diridongó;
Ha kiborul az a kocsi,
lerepül a Haragosi,
Din-don-diridongó;
Fut a havon a fakutya,
vele fut a retyerutya
Din-don-diridongó;
Ha kiborul a fakutya
lepotyog a retyerutya
Din-don-diridongó.

*****

Címkék: , , ,

A Verdák nem hiányozhatnak a repertoárból:





*****

Címkék: , ,

Szép napot kis Manócskám! remélem táncolsz erre a vidám zenére :)





Néhány vonatos videó:













Traktorok:












*****

Címkék: , ,


Ez a helikopteres lövöldőzős játék igen egyszerűen kezelhető, az egeret kell előre, jobbra, balra vagy hátrafelé mozgatni aszerint, hogy merre haladjon a gép és csak nyomni a jobb gombot, ha lőni akarunk. Ugyanakkor vigyázni kell hogy a mi gépünket ne találják el.




Mivel Kis Picurkám szereti az ilyen játékokat is, ez biztos tetszeni fog neki.


*****

Címkék: , , , ,

Száraz tónak nedves partján
döglött béka kuruttyol.
Hallgatja egy süket ember,
ki a vízben lubickol.
Sej, haj, denevér, bennünk van a kutyavér!
Vak meglátja, hogy kiugrik,
sánta utána szalad.
Kopasz ember haját tépi,
a néma meg óbégat.
Sej, haj, denevér, biciklizik az egér!



Á, bé, cé, dé, rajtam kezdjék.
A nagy bölcsességet, a nagy eszességet,
Á, bé, cé, dé, rajtam kezdjék.
En, ó, pé, kú, a nagy torkú.
Mind megissza a bort, vígan rúgja a port.
En, ó, pé, kú, a nagy torkú.
Iksz, ipszilon, most ne sírjon!
Sőt, inkább vigadjon, búnak utat adjon.
Iksz, ipszilon, most ne sírjon!



Egy boszorka van,
három fia van,
iskolába jár az egy,
másik bocskort varrni megy,
a harmadik itt a padon
a dudáját fújja nagyon,
danadana-dan, de szép hangja van.




Három szabó legények,
mek-mek-mek.
Elindultak szegények,
mek-mek-mek.
Elindultak Micskére,
hej, mek-mek-mek-mek.
Három ült egy kecskére.
Mikor Micskére értek,
mek-mek-mek.
Egy kocsmába betértek,
mek-mek-mek.
Megittak egy icce bort, hej,
mek-mek-mek-mek.
Lemosni az utiport.
Kifizetni nem tudták,
mek-mek-mek.
Szorult rajtuk a nadrág,
mek-mek-mek.
Mind a három legénynek,
hej, mek-mek-mek-mek.
Két krajcárja szegénynek.


*****

Címkék: , , ,

Virágéknál ég a világ,
sütik már a rántott békát.
Zimme-zumm, zimme-zumm
recefice bumm, bumm, bumm.

Bíró Marcsa odakapott,
békacombot ropogtatott.
Zimme-zumm, zimme-zumm,
recefice bumm, bumm, bumm.

Puskás Gábor későn futott,
neki csak a füle jutott.
Zimme-zumm, zimme-zumm,
recefice bumm, bumm, bumm.

Bíró Marcsa a padláson,
Elcsúszott egy záptojáson.
Zimme-zumm, zimme-zumm,
recefice bumm, bumm, bumm.


*****

Címkék: , ,

A fiúk szívesen játszanak autós játékokkal, így most egy ilyet kerestem.
Talán kipróbálják ezt a piros autót óriás kerekeken.

Várd meg hogy a reklám eltűnjön és akkor kezdheted a játékot.

Egyszer kipróbáltam, a nyilakkal lehet navigálni, ha nem vagyunk elég ügyesek, könnyen felborulhatunk és akkor darabokra esik a járgányunk.




Nagyok, gyorsak, erősek! Teszteld az új piros kerekeket extrém feltételek között az észak-amerikai sivatagokban! A nagy monstrum játék rád vár! Sok szerencsét!


*****

Címkék: , , ,

Ez a versike gyerekkorom kedvence volt és kicsit hazai...

Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje

Letölthető kifestők
Mátraalján, falu szélén
lakik az én öreg néném,
melegszívű, dolgos, derék,
tőle tudom ezt a mesét.

Őzgidácska, sete-suta,
rátévedt az országútra,
megbotlott egy kidőlt fába,
eltörött a gida lába.

Panaszosan sír szegényke,
arra ballag öreg néne.
Ölbe veszi, megsajnálja,
hazaviszi kis házába.

Ápolgatja, dédelgeti,
friss szénával megeteti,
forrásvízzel megitatja,
mintha volna édesanyja.

Cili cica, Bodri kutya
mellé búvik a zugolyba,
tanultak ők emberséget,
nem bántják a kis vendéget.

Gyorsan gyógyul gida lába,
elmehetne az őzbálba,
vidám táncot ellejthetne,
de nincs hozzá való kedve.

Barna szeme bús-szomorún
csüng a távol hegykoszorún.
Reggel bíbor napsugarak
játszanak a felhő alatt.

Esti szellő ködöt kerget,
dombok, lankák üzengetnek:
"Vár a sarjú, gyenge hajtás,
gyere haza, gida pajtás!"

Könnybe lábad az őz szeme,
hej, nagyon is visszamenne,
csak az anyja úgy ne várná,
csak a nénét ne sajnálná!

Éjjel-nappal visszavágyik,
hol selyem fű, puha pázsit,
tarka mező száz virága
őztestvérkét hazavárja.

Ahol mókus ugrabugrál,
kopácsol a tarka harkály,
vígan szól a kakukk hangja,
bábot cipel szorgos hangya.

Várja patak, várja szellő,
kék ég alján futó felhő,
harmatgyöngyös harangvirág,
vadárvácskák, kékek, lilák.

Öreg néne megsiratja,
vissza - dehogy - mégse tartja,
ki-ki lakjék hazájában,
őz erdőben, ember házban.

Kapuig is elkíséri,
visszatipeg öreg néni,
és integet, amíg látja:
"Élj boldogul, őzgidácska!"

Lassan lépdel, csendben ballag,
kattan ajtó, zörren ablak,
onnan lesi öreg néne,
kisgidája visszanéz-e.

Haszontalan állatkája,
egyre jobban szaporázza,
s olyan gyorsan, mint a villám,
fenn terem a mohos sziklán.

De a tetőn, hegygerincen
megfordul, hogy búcsút intsen:
"Ég áldjon, rét, kicsi csalit" -
s mint a szél, eliramodik.

Nyár elröppen, levél sárgul,
lepereg a vén bükkfárul,
hó borul már házra, rétre,
egyedül él öreg néne.

Újra kihajt fű, fa, virág,
nem felejti a kisgidát,
fordul a föld egyszer-kétszer,
zörgetnek a kerítésen.

Kitekint az ablakrésen:
ki kopogtat vajon éjjel?
Hold ragyogja be a falut,
kitárja a kicsi kaput.

Ölelésre lendül karja:
kis gidácska meg az anyja
álldogál ott; beereszti,
szíve dobban, megismeri:

őzmama lett a kisgida,
az meg ott a gida fia.
Eltörött a mellső lába,
elhozta hát a kórházba,

hogy szemével kérve kérje:
gyógyítsa meg öreg néne,
puha gyolcsba bugyolálja,
ne szepegjen fiacskája.

S köd előtte, köd utána,
belevész az éjszakába.
Gida lábát két kezébe
veszi lágyan öreg néne.

Meg is gyógyul egykettőre,
felbiceg a dombtetőre,
s mire tölgyről lehull a makk,
a kicsi bak hazaballag.

Mátraalji falu széle,
kapuban ül öreg néne,
nincs egyedül, mért is volna?
Ha fú, ha fagy, sok a dolga.

Körülötte gidák, őzek,
látogatni el-eljőnek,
télen-nyáron, évről évre,
fejük hajtják az ölébe.

Falu népe is szereti,
kedves szóval becézgeti
öreg nénét, és azóta
így nevezik: Őzanyóka.

Piros pipacs, szegfű, zsálya
virít háza ablakába,
nagy köcsögben, kis csuporban
szivárványszín száz csokor van.

Egyiket Gál Péter hozta,
másikat meg Kovács Julcsa,
harmadikat Horváth Erzsi,
úttörő lesz valamennyi.

Vadvirágnak dal a párja,
énekszótól zeng a háza,
oly vidám a gyereknóta,
nevet, sír is Őzanyóka.

Mátraalján, falu szélén
lakik az öreg néném,
melegszívű, dolgos, derék
mese őrzi aranyszívét.

Gidára vár sós kenyérke,
kalácscipó aprónépre;
egyszer te is légy vendége,
itt a vége, fuss el véle

Itt a képes bemutatón is megnézhetjük:



*****

Címkék: , , , ,

"Ha jó a kedved, üsd a tenyered,
Ha jó a kedved, üsd a tenyered,
Ha köztünk vagy, és jó a kedved, másoknak is mutasd ezt meg,
Ha jó a kedved, üsd a tenyered.

Ha jó a kedved, csettints nagyokat,
ha jó a kedved, csettints nagyokat,
Ha köztünk vagy, és jó a kedved, másoknak is mutasd ezt meg,
Ha jó a kedved, csettints nagyokat.

Ha jó a kedved, dobbants nagyokat,
Ha jó a kedved dobbants nagyokat,
Ha köztünk vagy, és jó a kedved, másoknak is mutasd ezt meg,
Ha jó a kedved, dobbants nagyokat.

Ha jó a kedved, kiálts nagyokat,
Ha jó a kedved, kiálts nagyokat,
Ha köztünk vagy, és jó a kedved, másoknak is mutasd ezt meg,
Ha jó a kedved, kiálts nagyokat.

Ha jó a kedved, ugorj magasra,
Ha jó a kedved, ugorj magasra,
Ha köztünk vagy, és jó a kedved, másoknak is mutasd ezt meg,
Ha jó a kedved ugorj magasra.

Ha menni kell már, nyújtsd a kezedet,
Ha menni kell már, nyújtsd a kezedet,
Ha vége van már a játéknak, búcsúzóul társaidnak
hát még egyszer nyújtsd a kezedet."

Itt találtam meg a szöveget: babazo.hu

és itt egy videó, ha látogatóim közül valaki nem ismerné a dallamot:





*****

Címkék: ,

Állítólag sok ovis szereti ezt a zenét, no majd megnézem ismerik-e az én Picurjaim :)




*****