Betévedt egy kisleány
amint éppen vacsorázott
Tulipános udvarán.
Ugye szép itt? Ugye jó itt?
Nézz csak ide meg oda,
Bársony itt a gyepes udvar
Drágakő a palota.
A mi libánk ezüsttollú,
Aranyszőrű a cicánk,
Ugye itt maradsz nálunk
Örökre te kisleány?
Köszönöm a meghívást de
El nem fogadhatom.
Szalmatetős kicsi kunyhó
Az a ház, hol én lakom.
Ott van az én két testvérem,
Édesanyám és apám.
Ha ölelnek, ha csókolnak,
Fejem rájuk hajthatom,
Szalmatetős kicsi kunyhóm
A világért nem adom!
*****
Milyen meghatározóak ezek a gondolatok, melyek a korai gyermekkorban
e vers által örződtek.......itt nincs nagyravágyás csak egyszerű érzések,
tiszta érzelmek......később azonban az élet fordulatai megkérdőjelezik ezt a fajta hozzá állást a dolgokhoz, de az alkalmazkodáshoz, akkomodációhoz
újra kell teremteni a gondolatokat, felülbírálva a korábbiakat.